Aligha lehetett volna jobb Maurer Dóra legújabb egyéni galériás tárlatának időzítése: az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész egyik munkája épp november végén ért el új életműrekordot egy kölni árverésen, egy budapesti aukción pedig 60 milliót fizettek egyik képéért.
Remélhetnek-e kíméletet vagy akár csak belátást (potenciális) áldozatai attól a birodalomtól, amely megrögzötten csakis önmagát tartja áldozatnak, és küldetése jegyében még a saját népét sem sajnálja? Az orosz imperializmus és (geo)politikai közgondolkodás nyugtalanító folytonossága jelenik meg Andrzej Nowak lengyel történész most megjelent könyvében.
Nádas Péter Vidovszky László zeneszerzővel közösen 1979-ben írt Találkozása ezúttal a Katona József Színház online előadásában látható.
A szenegáli író, aki Nobel-díjat adna Krasznahorkai Lászlónak, magyarul most megjelent Goncourt-díjas regényében egy titokzatos könyv eredetét kutatja, nekimegy a francia irodalmi elitnek, és kapcsolatba lép ősei szellemével.
A római barokk elfeledett, majd az utóbbi években életre kelt építészéről, a felemelkedni vágyó Plautilla Bricci emancipációjáról készített könnyed történelmi panorámát az olasz írónő, Melania G. Mazzucco.
Először láthatja magyar közönség a szerb képzőművész alkotásait.
A kötetben a legnagyobb tér a költő szerelmeinek jutott, részint az átkonstruált női naplók, visszaemlékezéseik, részint az időközben felbukkant dokumentumok, kortársi memoárok alapján.
Emberközpontú, a történelmi események mögött a társadalmi összefüggéseket, igazságtalanságokat kereső képeivel lett világhírű az észt szérmazású fotográfus.
A Honi bestiárium című kötetben 33 portré és pályakép olvasható a többi közt (szörny)panoptikumba illő alakokról.
A négyéves kislányával magára maradt asszony feljegyzéseit a - reményei szerint - valamikor majd kiszabaduló férjének szánta hiteles beszámolóul. Brusznyai Árpád kivégzése után a naplót nem írta tovább.
Ludwig van Beethoven és Kodály Zoltán ugyanazon a napon, december 16-án született, de több mint száz év volt közöttük a korkülönbség. Születésnapjuk másnapján a Nemzeti Filharmonikusok zenekara Kovács János vezényletével ünnepli a két komponistát. Az est szólistája a japán Beethoven-specialista Ikuyo Nakamichi.
Mindenki csak Putziként emlegette. Éjszakákon át játszotta Hitlernek a Lohengrin dallamait zongorán. De mi változott meg, miért tagadta meg korábbi nézeteit? Thomas Snégeroff könyvet írt életútjáról.
Mikkel Borch-Jacobsen filozófus könyve újszerű módon dolgozza fel a pszichoanalízis atyjának pályáját: Freud híresebb pácienseinek életútját veszi sorra.
Halottról ha jót nem lehet...? Szivák-Tóth Viktor Fényeskedjék neki című, a Szkénében látható darabjában feldereng jelenünk közállapota, baráti, családi, üzleti szálak, érdekek és érzelmek kibogozhatatlanul összegubancolódnak.
A Croisette című nagylemez két valódi világnagyságot is felvonultat.
Ljasuk Dimitry a forgatókönyv- és szövegíró, a rendező, a narrátor, a vágó és a forglmazó is a természetbe való elvonulásról szóló filmjében.
Patakvér nem folyik a színpadon, de a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása a mának szól.
Korrajz a huszonévesek szorongásairól, az intimitás kiüresedett hajszolásáról és az apahiány jelenségéről Szilágyi Zsófia Emma Szonja című könyve.
„A szakmán belül ismernek – többre nem is vágytam.” Ezzel a visszafogott, titokban mégis reménykedő mondattal zárja Zenetörténeteim című könyvét a Zeneakadémia könyvtárának egykori igazgatója, Gádor Ágnes, aki nyolcvanadik születésnapjára időzítve jelentette meg – könyvének alcímével szólva – életútkalandjait.
Szerelem és demencia. Az apa könyvtára. És Léa Seydoux, aki még soha nem volt annyira szerethető, mint az Egy szép reggelen című Mia Hansen-Love filmben.
